2009. augusztus 3., hétfő

Lajos Béla

Veled vagyok örökre

Veled vagyok örökre, rám számíthatsz,
miként szép álmaidnak szép árnyaira.
Emlékezz meg rólam, ha már elmúl az élet...
Mint múltad könnyes álmaira,
emlékezz meg rólam,
s gondolj majd énrám,
ha utolsót köszöntem.
Tüzet omló szívembe véstem
örökre, arcod meleg ívét és
tudatomban rejtve éled
jobbik életed főnix madara.
Elégedett a szívem,
miként a tenger, amikor
a megváltó vihar hullámhegyekből
épít katedrálisokat a látóhatár ívén...
Akaratom kulcsait adom most kezeidbe!
Nyithatod, zárhatod a kincses termeket:
- számíthatsz rám!
számítok rád!
- szeretlek.