2009. július 18., szombat

Szabolcsi Zsóka

Botladozom...

Pezseg az élet,
zengő dalok hívnának,
de nem tudok moccanni sem.
Holdtalan éj borul fölém.
Tegnap még repülni vágytam.
Ma újra göröngyök nőttek lábam alá.
Botladozom szavak erdejében,
álomfák hullnak porba
jajduló robajjal,
s harmatot sír minden fűszál,
ha felragyog a nap.