2009. július 16., csütörtök

Pilinszky János

Fordulat

Szépségem mindent meghalad.
Hallgatásom: aknamező.

Kiszolgálsz, mégis én vezetlek.
Olyan erdőbe érkezünk,
hol mindent el kell vesztened.

Akkor talán még el is türöm,
hogy megérints. Különben
visszatérünk a tükör elé, és
csak nézzük egymást.

Se ház, se fésü, se tükör,
se erdő, honnét visszajöttünk.
Gyönyörű vagy. Minden szépségem
kiihatnád egy kortyintásra.
Fuldoklok, mint a színig telt pohár.
Megfésüllek. Ezüst hajad.

Szépnek találsz ma is. És mindörökre.

Mit kellene tennem ahhoz,
hogy ne nézzük örökre egymást?

*
Szépségünk mindent meghalad.
Olyan erdőbe érkezünk,
hol mindent el kell vesztenünk.
Átölellek és átölelsz.
Soha többé, soha többé
nem tudunk földet érni.

Azontúl együtt alhatunk.
Nem értem, mitől vagyunk szépek?