Az évek jönnek-mennek, elrepülnek,
Emlékükről a hamvadó múlt mesél,
Régi fontos dolgok már messze tűntek,
Ám én mindig melletted vagyok – ne félj!
Hallgasd hát szívem forró dobbanását!
Látod? Forrón ég utánad - nem csitul,
Nézd! Két szemem izzó, vad lobbanását,
Ahogy jöttöd láttán repesve felvidul.
Vigyázz rám! Nélküled elveszett vagyok,
Könnytiszta álmom rég darabokra hullt,
Szerelmed éltet – odaadón várom,
Ajkam nélküled levegőhöz sem jut.
Jöjj hát, vágyimáimból fonok néked ágyat,
S szerelemből szőtt nyoszolyámra várlak!
