2009. június 26., péntek

Lehoczky Károly

Könnyek...
/töredék/

Könnyek....
Így már könnyebb.
Fölpuhul a lélek, mint
esőben gőzölgő göröngyös földek.
Látlak.
Veri a zápor a reszkető fákat.
Még el sem hagytalak,
tudtam, megtalállak s iszom
belőled, mert szomjazom.
Az út oly hosszú!
Te enyhülés vagy lázas ajkamon.
Pára
alakod lecsordul a tájra.
Kinek van ily suhogó
hűs esőruhája?