2009. április 7., kedd

Kövesi György

Fáradt madár

Ágról ágra, mint
fáradt madár vágya,
kapaszkodom
ereszkedem,
apám s anyám porát
melengetem,
szóra nem hajlok,
mosolyba némulok,
kerget a tél
hóban fürdök,
hangos szennyért
futárt küldök.
Isten-gyermek
Ember-vermek,
Gyászos szánok
Csilingelnek.
Ágról ágra,
fáradt madár vágya
emlékeim
menetelnek.