TavaszEst: üres óráit játssza az élet,
lombrácson át a napfény idetéved.
E tavaszi kert szirmai lobognak,
érkező, távozó nesze a kék haboknak,
fülemüle panasza a faágon,
tűz keszkenője tövises virágon.
Kalász Márton fordítása
"A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani."