Ki meri mondani, hogy csakis múlandót hoz,
kinek fején még nem zöldül babér?
Ki meri mondani, hogy nincs jussom a szóhoz?
Megszenvedek én is a sorokért!
A háborút, a harcot nem én indítottam,
de összefröcsköl ugyanúgy a vér.
Megindul sírva-jajongva a föld alattam,
ha szerte járok szelíd szavakért.
Jussom van a vershez. Jussom, mint bárkinek,
ki kezébe egykor tollat fogott.
Jussom van, s mint gyermekem, mind-mind enyémek,
harcolni is, ha kell, csak értük fogok.
Jussom van a vershez. Enyém az összes szó.
A kimondott, s a ki nem mondható.
