2008. november 8., szombat

Márk Miklós

Háttal a falnak

Még nincs vége a dalnak,
Hiszen ritmusokat ad szívemnek,
És ha mind el is mennek,
Csak állok háttal a falnak.

Az emberek születnek és halnak,
Szemem előtt zajlik az élet,
Mi követi vajon ezt az évet?
A jövő rám néz, háttal a falnak.

Gitárom dallamot ad a zajnak,
Tollam értelmet és rímeket,
Apám festi a kék eget,
Én meg szemlehunyva, háttal a falnak.

Az istenek kártyáznak, és csalnak,
Azt hiszik, attól lesz lazább,
Én meg élem életem tovább,
Egyensúly nélkül, háttal a falnak.