2008. november 29., szombat

Krisztin Dimitrova

Iljumáil

*

- Hogy hívnak? -
kérdeztem tőle. - Ismerlek,
azt hiszem, de a nevedet
nem tudom.
- Mondj egy nevet,
az lesz az enyém.
- Azt akarod mondani, hogy én
adok neked nevet?
- Nem, te csak
felismered.
- Iljumáil.

**

- Te, Iljumáil,
mondd csak, mit tehetnék érted?
- Tégy jót a többiekkel,
az mindig eljut hozzám.
- Szóval, csináljak bármit,
mondjam közben: "érte teszem"?
- Tévedsz, engem nem lehet harmadik személybe tenni,
vagy te vagyok
vagy én.

***

Együtt voltunk megint,
Iljumáil és én.
- Te, Iljumáil - mondtam -,
neked nincs szárnyad,
igazán jól állna pedig.
- Nincs szükségünk szárnyra -
felelte Iljumáil -,
hisz nem tudunk nem repülni.


Bojkov Nikoláj fordítása