Zokog, zokog vágyam, a felhő,
susog szavad, az őszi erdő;
utat keresnek, távlatot,
messzevágynak a bánatok.
Hamvadó fényben terelem
széjjelvert nyájam - szerelem.
Őrzöm azt, ami szerteszéled,
Tenélküled vagyok tevéled.
"A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani."