Ki jár az éjben,
éjszínű kékben,
látom magam
mélység ölében.
Hullámok hátán
lennék én, lennék,
kóborló szellő,
hófehér felhő.
Könnyem, ha hullna,
eső szitálna,
erdei forrásból
friss víz csobogna.
Forrás tündére
mesélne nékem,
mi szépet álmodott
anyja ölében.
Anyja ölében,
ott lenn a mélyben,
örök kékségben,
tenger vízében.
