2009. március 12., csütörtök

Szeitz János

Remény

Halottainktól örök búcsút venni
fáj, ám vigasztalja a szívet az ész:
születés – halál, az élet rendje így.

Akit élve vesztünk el, szenvedés
a szívnek, vigasztalásra képtelen
az ész, felejteni nem hagy a remény.