Hány óra? Sötét van. Tán nemsokára
három. Ma éjszaka megint nem alhatom.
Durrog a hajnalban a pásztor karikása.
Hideg páráll az udvaron,
lepi rányiló ablakom.
Magam vagyok.
Itt vagy, ugye,
fehér hullám, áttetsző, testtelen,
velem?
"A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani."