2012. május 4., péntek

Zsefy Zsanett

Kicsit még veled
-részlet-

Csak egy résnyire hagyd nyitva az ajtót!
Még engedd be halkuló szavam!
Nem üvöltve köszönök rád, nem lesve.
Szótlan széllel hordozom magam.
...
Már erőtlen karom ölel dérlepte fákat,
madarak dalt idéznek hangtalan,
de te halld meg a csendet is a kiáltásban!
...
A tűnő idő lassan odakint marasztal.
Én várok. Szavam sincs. Reménykedem.
...