2012. május 6., vasárnap

Paszternák Éva

Anyámhoz

Anyám, én nem hittem
hogy a halál után az ember még nőni képes.
Már megint nagyobb vagy,
mint Isten asztalán. Puha és finom rétes,
csak nősz, növekedsz, már óriásnak látlak.
Lassan utolérlek, s Te még jobban átadod helyed
a hiánynak. Maradék világom tétovaságában,
álmaimban várlak. Üzenj valamit,
mit mondjak az elárvult mának?
Csak tedd úgy, mint amikor éltél,
beszéld belém a jót, és mard ki a semmirevalót!
Várlak, gyere, még nincsen éjfél.