Tél, hó, hideg,
délután, csönd,
egyedül a városi lakásban,
sötétedés előtt tíz perccel,
hirtelen megszólal az ablak alatti berkenyén egy feketerigó,
és bejelenti az estét -
ne feledd,
ilyen pillanatokért élsz.
"A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani."