2011. május 6., péntek

Tóth Árpád

Duruzsoló tűznél
-részlet-

Emlékek látogatnak szelíd gyerekkoromból,
Tűnődöm tűnt szobákon, szavakon, szíveken,
Emlék! sok drága szénrajz avatag íveken,
Szénnel a múlt üszkéből, finom, porló koromból.

Duzzadva kél a hold künn a halvány, alvó dombról
S ragyogva leng túl minden vak földi sokadalmon:
Zűrös vásár fölött szép, elszabadult ballon!

Nézem s tűnődő, álmos mosolyom kérdi: vajon
A tűz duruzsol-e, vagy bánatomat hallom,
Mely karmait bevonta szívemben és dorombol?