2011. január 1., szombat

Elekes Ferenc

Mert nemcsak a szép szó...

Őszinték voltunk, s tiszták,
te meg én,
akár a forrás,
mely a föld szívét hozza hűvös
tenyerén.

A szerelem legszebb szavait szólta
a szánk csak,
s látod, örömünk
mégis fogyott, ha ránk virradt
a másnap.

Mert nemcsak a szép szó, gyöngybetűs írás,
vagy a jel,
de amit hordoz,
néha a lényeg
kopik el.

Én odaállítom szúrós akaratom a számhoz,
úgy védem
legszebb szavaim ezután,
mint kaptár-őrző méhek ősz idején
a mézet.

És "szeretlek" helyett inkább
azt mondom,
ülj ide mellém, kedves,
jó szóval simogasd végig
a gondom.

Ugye zöldbe bomló fákra gondolsz akkor is,
ha szám csak
levelemben a május, V. hónap,
s az eső-szagú szelek melegét is érzed,
hogy ránk csap.

Legszebben apámtól hallottam
a békét:
"Micsoda jó dologidő van" -
- Arattunk éppen és földig ért
a kék ég.

Hát odaállítom szúrós akaratom a számhoz,
úgy védem
legszebb szavaim ezután,
mint kaptár-őrző méhek ősz idején
a mézet.