2010. december 6., hétfő

Czigány György

Zsoltártöredék

Mindenhol mindenben csak téged
rejt s ragyogtat volt verejtéked:
a csillogásban üres jászol,
ha mindenekben te hiányzol.
Egy széthullt oltár
lesz vigasz most már:
„meddig feledkezel meg, még Uram,
rólunk és hagysz minket választalan?!”
A veszteség lett édes gyermekünk.
Egyre inkább örvendezünk
a folyton kevesebbnek.
Csak szívhangjaink hevesebbek.