2010. szeptember 12., vasárnap

Kovács Erika

Álmaimban...

mindig eloson mellőlem a félelem
s kitárul a végtelen...

...ilyenkor mellkasodon viselem magam
és hallgatom
(néma mozdulatlanságban)
hogy benned
mikor válok széppé
valami...finom

meleg

szelíden suttogott...érzéssé...