2010. augusztus 12., csütörtök

Halmosi Sándor

Mit adhat?

Hogy lehetne elég a mennyország?
Mit adhat nekem egy szebb és új világ?
Zöld mezőket, rohanni kifulladásig?
Nem volt mindig a nap alatt hótakaró.
Társat, fényt az útra? Biztos léptet?
A biztos út, az talán biztosan jó?
Könnyed mosolyt, szelíd végtelent?
Szembeszéllel éreztem büszkeségem!
Békét? Szerelmet? Megnyugvást?
Csapáson zihálva forr fel a vérem,
izzó vágy, olthatatlan lángtengerbe hív,
s csak akkor ér valamit,
ha végül megszakad a szív.
Hogy lehetne elég? Mit adhat nekem
Örök fény völgye...
Maradok még múló vad, a zöldellő hegyen.