2010. július 14., szerda

Jószay Magdolna

Mi van a felhőkön túl?

Éles szögben, fehéren tűz
a november végi napsugár,
s az utcán kigombolja a
kabátokat.

Szívemben béke feszíti szét
a nehéz hétköznapokon át
felgyülemlett sűrű, burjánzó
gondokat.

Mi van a felhőkön túl, hogy
a képzelet mindig elém vetíti
arcodat?

Mi késztet arra, hogy folyton,
minden mozzanat nyomán újra és újra
rád gondoljak?