2010. július 14., szerda

Hradil Mária

A nehéz út

Nehéz időszakban élünk.
Térdre kényszerítve
A világtól,
Csalódottan,
Hitet vesztve,
Lelkünk békéjét keresve.
Szeressük egymást!
Nyugalmat ad
Kiostorozott idegeinknek
Egymás közelsége.
Elárult életünket
Gyógyítsuk
Reménnyel,
Hittel,
Amely volt,
Van
És lesz
A legerősebb oldala
Lelkünknek.
Azzal a szeretettel,
Amely
A bölcső felett énekel,
Amelynek,
Mint az égboltnak,
Nincsenek határai.

Ez a szeretet
Átvezet bennünket
A nehéz úton,
Amelyen megyünk.