2010. május 19., szerda

Szenti Ernő

Kevés hozzá a végtelen

Kívül esik a költészeten,
de még belül van az irodalmon.

Két szóval is kifejezhető,
de kevés hozzá a végtelen.

Van, mert kiemelkedett a láthatatlanból.
Nincs, mert lemerült a látható aljára.

Ha már benne vagy az írásban,
a rend igénye és a törvény parancsa között
adott jelre felélénkül a bizonytalanság.

Ahol sikerült az elérhetetlent
a helyére tenned, ott van a dolgok közepe.

Ahol bevett szokás a lehetőségek
mérlegelés nélküli lefixálása,
ott a balsors belügyeibe avatkozáskor
tanúsíts önmérsékletet.

Ki az, aki már régóta nem arról beszél,
mit lelki szemeivel lát?

Miként borostyán a házat,
benőtte a csönd az életművet.