2010. február 16., kedd

Ihász-Kovács Éva

Végrendelet

Egyszer megírom végrendeletem, tudni fogom,
kire hagyom meztelen arcú virágaimat,
s gyémánt-hajcsatnak a holdat;
kire sírásnak a felhőt,
kire mindazt, amit láttam idáig.
Úgy, ahogy láttam.
Ha majd elmegyek, árván maradnak a fák,
mosolyom nem fésüli gubancukat,
árván marad a három fészek a völgyben,
a tollnélküli fiókák, s a temetőkertben a
tisztás.
A dalt kire hagyjam, a zokogást a
Nosztori-parton,
kire testáljam vagyonom:
másokkal közös csillagkoszorúm az eget?
Derekára ki csatol fel ékszeres övnek
- szerelem -
mikor elmegyek...?