2009. november 8., vasárnap

Lakatos István

Létezem

Létezem egy szóban,
Egy dalban, egy sorban,
Egy képen, egy hangban,
A ködös homályban,
Egy elfelejtett mosolyban.
Vagyok az őszi avaron,
A fekete földben,
Lent a mélyben
És fent az üdvösségben.
Valahol biztos, hogy vagyok
És tudom leszek,
Mert nem felejtheted emlékem.
Ha eltűnök örökre,
Ha nyoma se lesz életemnek,
Soraim őrzik majd lelkem,
Mert valahol a verseimben
Örökké ott leszek, Létezem.