2009. november 20., péntek

Kiss Dénes

Örökös változás

Nézlek, mert így nem láthatlak többé.
Figyellek, hisz rögtön más leszel:
átváltozol velem együtt földdé,
bolygónk csillag-vaksága fed el,

visszaadod szemedet a fénynek,
arcodat a sziklának s a tájnak,
szívdobogásaidat az égnek,
hajnaloknak hajad és a szájad,

s nem egyszerre veszik vissza tőled
önmaguk száz vonását a dolgok,
hangszerei vagyunk az időnek;
én is földdé-éggé hangolódok.

Nézlek, mert így nem láthatlak többé,
szemem habzsol, mindjárt más leszel,
és megint más, de mégis szép, örökké
szép, a múlás sebhelyeivel.