2009. szeptember 23., szerda

Halmai Tamás

Hálaadás

Ami állandó, az múlik el épp,
magába fordul vissza az örök,
az őszi erdő lassú útjain
halál és hála párban érkezik,
a fák törzsén is áthasog a fény
a színtelen reményt aranyba vonni,
törvénnyel takarni a tudhatatlant.