2009. július 29., szerda

Szabó Gyöngyi

Forrás

Belőled formázom tavasszal
a fényt, mi csókol és marasztal.

Belőled nyílik ifjúságom,
így lesz a porból élő bársony.

Belőled születek újjá, szépen,
tisztán, s örökre hófehéren.