2009. június 25., csütörtök

Zsille Gábor

Lágyabban, lágyabban

Lágyabban, lágyabban: megenyhülnek
a pirkadatok és az ablakok
kinyílnak sorban.

Minden évszakban a másik három
dereng, süt, a kályhák salakjában
a liget fái.

És minden szobában ugyanaz a
dallam, ugyanazok a mondatok
halnak el, kelnek.

Nyílnak és zárulnak: elhullajtjuk
a folytatást egyetlen gondolat,
taktus közepén.