2009. június 25., csütörtök

Szabolcsi Zsóka


Búcsú

Csacsogunk semmiségekről,
ahelyett, hogy mondanánk valamit.
Kötekedünk, pedig
simogatni szeretnénk.


Kétszemélyes szigetünk
mindjárt kettéhasad.
Kézfogásunk ráébreszt
a tér-idő valóságára.