2009. május 16., szombat

Jatzkó Béla

Jajongó

Kezdődik minden elölről,
a vánszorgó, lusta hetek,
míg újra veled lehetek, -
a rutin, ami felőröl,

a bosszantó, napi gondok,
kötelező feladatok,
terhek, miket alig bírok
s mégis mosolyogva hordok.

Míg karomba nem vehetlek,
tartsd, jaj, tartsd bennem a lelket,
tölts el a magad hitével,
hitesd el, mert hinni muszáj:
lesz még a szabály - kivétel,
s a kivétel lesz a szabály.