2009. január 29., csütörtök

Balla Zsuzsanna

Tarisznyátlanul

Elindultunk tarisznyátlanul.
Lepkehálóban vergődő gondolat
repítette súlytalan álmunk.
Ajándék-ünnep voltunk,
nem kapni, adni vágytunk.
Zárt ajkunk mögé szorítottuk
vágyunk dalait,
a szónak nincs helye itt:
egy pillantással szórom eléd
ölelésem bíbor szirmait.