Szabolcsi Zsóka

Daltalan éj

Daltalan éjszaka hajbókolva zokognak a fűzfák.
Tegnapot űző lelkek súgnak titkot a mának.
Holnapok árnyai szállnak messzire búsan a széllel.
Felhők könnye pereg. Hamuvá lett lángja a szónak.