/részl./
maradj még ősz
maradj
vessed még
andalgó lépteink
avar ágyát
ha platán hullatja
mélán
koronáját
és borzos kis gömbjeit
szerteszórja
izzó udvarán
maradj még ősz
maradj
belénk karolva
dalolva
búgva
susogó lombod alatt
mi összebújva
hallgatjuk kócosan
pánsíp hangját
zizegő levélnek
mint alá hullnak
s álmos tó vizéhez simulnak
lebegőn
szeretőn
...
távozó őszöm
mint én is őrzöm
királyi pompád
bársony palástját
őrizd te is
szívünk
apró avar titkát
