2008. november 21., péntek

Rácsai Róbert

Őszi alliterációk

Hűvös hajnalok, csípős reggelek
Sápadtan sárguló, suttogó levelek
Sziszegő szél szárítja arcodat
Ködös kavargás kíséri utadat

Szelíd színek, szépségük még látszik
A Nap nevetős árnyfogócskát játszik
Pille pókfonál lebeg a bokrokon
A valódi vénasszony nyarakon

Lassan letűnik a túrák ideje
Múló melegség vált vacogó hidegre
Nyálka és nyirok fedi az utakat
Zord zimankó hagy fájó nyomokat

Gonoszul gomolyog a szürke pára
Dermesztő dér rajzol virágot a fára
Álnok álmosság takarja a szépet
Aludni akar végre a természet