-részlet-
Legjobban az első csend gyötör,
az első néma perc, a törékeny hallgatás.
Kósza álmokra szakad az éjjel,
az ébredés fénye lopott látomás.
Legjobban az első könnycsepp éget,
mohó tűzként iramlik arcomon.
A sós parázsban szomjazó remények
gyöngysorrá fagynak a friss havon.
...
Legjobban az első imát féltjük,
a szívből felrémlő hangokat.
Isten mosolya örök válasz,
tó vízén virágzó alkonyat.
