Meghajolnak rácsaim, azt jelzik: itt lakom
De egyszer majd egy lombhullatós harsány tavaszon
Amikor érkezés és búcsúzás egybekel a balkonon
Egészen biztosan némán és titokban e világot majd itt hagyom
Az lesz az éjszakám s az lesz a hajnalom
"A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani."