2010. december 9., csütörtök

Pálinkás Imre

Utolsó pillanat

Felhők mögött
örök éjszaka settenkedik,
fények vesznek a semmibe,
neuronok még járják útjaikat,
még álmodik valamit a lélek,
aztán eljön az utolsó pillanat.
s oly könnyű lesz minden
eldobva a gravitációt,
testünk

kényszerzubbonyát levetve,
szabaddá válva,

elindulunk a végtelen időkbe.