2010. július 1., csütörtök

Kerék Imre

Időtlen szeretők

Így látom őket mindig:
állnak a hóesésben
egymáshoz bújva némán,
arc arcon, kéz a kézben.

A hamuszürke égről
hópille hull hajukra:
Philemon és Baucis –
állnak eggyéfonódva.

Külön-külön már egyikük
sem mozdul soha többé.
Így látom őket most már
ezen túl, így mindörökké.