2010. július 20., kedd

Kányádi Sándor

Az én kedvem

erdőszélén hol a harmat
később szárad föl mint máshol
nyáron átal az én kedvem
ott szállásol

ősz jöttével eltallózgat
a kertekben mint egy jámbor
megélhetés nélkül tengő
öreg pásztor

szánakoznod azért nem kell
tél jöttével ott a jászol
eléldegél tavaszig a
názáreti mosolyából