2010. július 1., csütörtök

Böröczki Mihály

Fonódoló

Hozzád szelídüljek,
hozzád haraguljak?
Ujjam eszelősen
érinti az ujjad.

Szíved idelátszik,
szívem odalátszik,
szemed a szememmel
összebújócskázik.

Egy életünk kettő
sorsnak elegendő,
kezünket cseréli
Veronikakendő.

Semmitől se félek,
ha elhagy a lélek,
hiszen a tiéddel
holtig is elélek.