2010. február 6., szombat

Jószay Magdolna

Mindenütt ott vagy

Minden gondolattal itt lehetsz velem,
bármikor látlak, hisz ha elmerengek,
a nélküled töltött napokat, heteket
veled varázsolja elém a képzelet.

Mindenben ott vagy - minden sóhajomban,
én akkor is látlak, ha nagyon messze vagy...
benne vagy a fákban, benne a felhőkben,
benne vagy a nyárban s a születendő őszben...

Ha szikrázik a nap, te szikrázol benne,
ha ömlik az eső, te vagy minden cseppje.
Ha felzúg a szél vagy csak friss szellő leng,
te vagy, ki arcomról elfújja a könnyet.

Te vagy, ki akkor is mosolyra fakaszt,
ha mindennapjaimban dúl a rosszindulat...
Te vagy, kitől mindig más színt kap a holnap,
Miattad élem túl a mázsás hétköznapokat.

Te vagy a jó és te vagy a nyugalom,
te vagy minden percem, és nincs rá fogalom,
mennyire hálássá s türelmessé tesz
a tény, hogy létezel s az érzés, hogy szeretsz...

S míg mindezt magamban végiggondolom,
elered az eső, az ernyőt felhúzom,
de mindez mellékes, hisz rád emlékezhetem...
Nézd! Felfedeztelek az eső cseppjeiben!