2010. február 5., péntek

Boda István

Hóhatár

Innen ez már a hóhatár,
innen már fogy a levegő.
Innen már egész mély a mély,
a hegytető meg hegytető.

Aki még velem, döntse el,
tovább jön, vagy már lemarad,
innen a hóhatár felett,
onnan a hóhatár alatt.

Magányos hegymászó, gyalog.
Se sítalpam, se kötelem.
Csak a csönd, csak a végtelen,
csak a napsugár jön velem.

Hová? Ki tudja. Már csak a
felhők rongyai lengenek.
S többé már egymagam vagyok
egész a hóhatár felett.