2010. január 24., vasárnap

Ada Negri

Esik a hó

Mezőkön és utcák felett,
könnyedén és hangtalanul
keringve, hull a hó.

Játékosan táncol a tágas égen,
majd, ha elfáradt,
a földre fekszik szépen.

Felöltve ezer mozdulatlan formát,
elalszik a tetőkön, kéményeken,
a kerítésen és a kertben.

Köröskörül mindenhol
mély nyugalom, csend honol.
Közönyösen hallgat a feledésbe merült világ.