/részl./
Most hozzád küldöm csókokkal a vágyam,
repül, suhan a csillagok alatt;
...
Majd megsimogatom a drága homlokod
és megbecézem a lehunyt szemed
...
Nem tudja senki, hogy ott jártam, ne félj;
halkan borítja csönd-sátrát az éj
s a függöny se libben az ablakodon.
De hogyha szállok a csillagok alatt
s látom, hogy szentek, tiszták, mint te vagy:
ugye azoknak majd megsúghatom.
