nem csak azért mert a nyelvet
hosszú sorokban zengem
hogy a kezdet hogy a Hargitán
a hegyi utak panaszával himnuszaim
kenyéren és vízen szavaim
harci-szekerek lesznek
nem csak a koszorús hegyláncnak
nem csak a virágos völgynek
nem csak a lomha folyóknak
és a gyors patakok könnyének
nem csak az erdő suttogásának
vagy a kalász arany gyöngyének
nem csak a múlt falára akasztott képnek
nem csak a jelennek vagy a titkos jövőnek
nem csak a táncos vigalomnak
nem csak a sírásnak a sápadt bánatnak
nem csak a színes álomnak vagy a kínos ébredésnek
de ha fémet izzadó meleg napok delelőjén
írásom szívek közepébe
éget főniksz keresztje alatt képet
ott a völgy
ott a hegy
ott a kalász
ott a nyelvem
és ezer éve áldva zengem
