barnáll a lomha síkság
kitágult ég alatt
egyetlen nyugtalanság
mint táncoló alak
távol fölgyújtott tarlón
vöröslô láng szalad
nyomába csillapítón
terül szelíd salak
mosoly bujkál a tájban
bennem meleg szavak
mindenben furcsa báj van
megyek hogy lássalak
