2011. december 31., szombat

Zsiga Lajos

...mégsem -

itt ülök: mégis léptem halad
kilépve magamból
sétálni viszem magam
zene szól, vagy csak a szél sír
köd fátylába borított arccal
velem sétál a magány itt
a megszökött alkonyatban
botommal kopogtatom
arcát a megkeményedett sárnak
míg avar zizzen a talpam alatt
nem gyújt lámpát a hideg tudat
sarkon fordul, s visszaballag